70 videó - 1587
A német zeneszerző és orgonista 1587. november 3-án, Halléban született. A helyi gimnáziumban tanult, zenére Birkner és Schetz kántorok oktatták. 1604-től Halléban a Moritzkirche orgonista állását töltötte be. 1608-ban Amsterdamban Sweelinck-nél tanult, akinek billentyűs stílusából sok mindent átvett. 1609-től Christian Wilhelm brandenburgi őrgróf udvari orgonistája, majd 1620-tól zeneigazgatója volt. 1628-ban Halle városa „director musices” címet adományozott neki. Ily módon Halle három főtemplomában (St. Marien-, St. Moritz- és St. Ulrich-templom) biztosította a zenei élet zavartalanságát, valamint a gimnáziumi kórus és a városi muzsikusok igazgatását látta el. 1654. március 24-én hunyt el Halléban. A német barokk első generációjának kiemelkedő alakja, aki billentyűs és egyházi vokális zenét egyaránt írt, s műveiben a hagyományos ellenpontot ötvözte az itáliai concerto-stílussal (többkórusos-technika). 1620 és 1640 között nyolc kötet egyházi motettát adott ki latin, de főleg német nyelven. Az 1624-ben kiadott háromkötetes Tabulatura nova mérföldkő az orgonazene történetében. A német orgonatabulatúra addig ugyanis csak egy vonalrendszerben leírt betűkotta volt, Scheidt pedig lejegyzésbeli újítást tett: az orgonadarab minden egyes szólamát külön ötvonalas rendszerben közli, partitúraszerűen egymás alá írva azokat. Ezzel a billentyűs zenének egy kontrapunktot és pedagógiát hangsúlyozó újfajta tradícióját teremtette meg, amelynek csúcspontját Bach: A fúga művészete jelentette. Korálfeldolgozásai szintén jelentősek a zenetörténetben. Néhány táncot is komponált. Műveit az SSWV (Samuel Scheidt Werke Verzeichnis) jelzi.
